<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[kismocsok friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ady Endre:Megakarlak tartani]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/432503/ady_endremegakarlak_tartani]]></link>
  	   <description><![CDATA[http://www.youtube.com/watch?v=rNd1vlZ7sz0&feature=related]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 11 Sep 2010 17:56:27 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/432501/]]></link>
  	   <description><![CDATA["A ember úgy véli, hogy a fa leveleit az ősz sárgította meg, és csak miután elgondolkozott rajta, érti meg, hogy a nyár tüze és szenvedélye tette."]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 11 Sep 2010 17:39:41 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Joshi Bharat]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427819/joshi_bharat]]></link>
  	   <description><![CDATA["A boldog pillanat hamar tovaszáll, és soha nem tér vissza ugyanabban a formában. De ez nem jelenti azt, hogy nem várnak rád még ugyanolyan boldog pillanatok, csak azok mások lesznek."]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:19:03 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA["]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427818/]]></link>
  	   <description><![CDATA["Minden 'csak vicceltem' mögött van egy kis igazság, minden 'csak elgondolkoztam'-ban ott van egy kis kíváncsiság, minden 'nem tudom' mögött van egy kis tudás - és minden 'már nem érdekel' mögött van egy kis érzelem.. "]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:09:19 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Erich Maria Remarque]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427817/erich_maria_remarque]]></link>
  	   <description><![CDATA["Te sosem fogsz megöregedni. Az élet lassan elvonul majd az arcod fölött, ennyi lesz, semmi több, és te attól még szebb leszel. Öreg csak az, aki már nem érez semmit."]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:08:41 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ernest Heming]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427816/ernest_heming]]></link>
  	   <description><![CDATA[&ldquo;Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.&rdquo;]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:07:30 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Müller Péter: Szeretetkönyv]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427815/muller_peter_szeretetkonyv]]></link>
  	   <description><![CDATA["Aki szeret, annak fickándozik a szíve. Annak az élete színes, és süt a napja. Aki nem szeret, olyan tájakon jár, ahol nem süt a nap.&rdquo;]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:05:56 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Müller Péter: Szeretetkönyv]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427814/muller_peter_szeretetkonyv]]></link>
  	   <description><![CDATA["...Felébredünk.
Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.&rdquo;]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:04:57 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Freya Stark]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427813/freya_stark]]></link>
  	   <description><![CDATA[Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. 
Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, 
--amihez hozzá tesszük.]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:03:08 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Márai Sándor]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427812/marai_sandor]]></link>
  	   <description><![CDATA[Talán eljön a pillanat, mikor elmondhatod, hogy az egészet akartad. Az egészet, az igazit, nem a pótlékot, a hasonlót, a mellékeset: az egészet, a boldogságot és az igazat, az igazságot, akármilyen félelmes és földközeli. Nem akartál az élet helyett valamit, ami csak hasonlít az életre.]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 Aug 2010 21:02:17 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Márai Sándor]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427692/marai_sandor]]></link>
  	   <description><![CDATA["A kagylót felnyitják, a csigát megsebzik, szemcsét helyeznek nyálkás anyagába, s visszadobják a tengerbe. A sértett állat kínjában alkotni kezd: gyöngyöt alkot. Ez a japán gyöngy.
A legtöbb művész is ilyen sértett állat. Idegen anyag hull lelkébe, mesterséges izgatásra kezd alkotni. Amit így teremt, anyagra és szerkezetre egészen olyan, mint az igazi. Csak eredete más. Igazgyöngyöt önmagából,...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  9 Aug 2010 22:09:23 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Várnai Zseni :Megyek feléd...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427691/varnai_zseni_megyek_feled]]></link>
  	   <description><![CDATA[Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt voltál s azt is, hogy nem vagy itt,
holdad vagyok, mely vonzásod körében
járja végtelen útjait.

feléd fordítom arcomat, mert tőled
hullhat csak rám a fény és a meleg,
s olykor, mikor közeledbe érek,
már azt hiszem: most...most elértelek!

Kinyúl felém napszemed fénysugára,
megérint, mint egy csók a téren át,
s e fény visszfénye tükröz...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  9 Aug 2010 22:06:40 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ha most írnék neked...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427690/ha_most_irnek_neked]]></link>
  	   <description><![CDATA["Ha most írnék neked,
leírnám, hogy beleégtél a szívembe, és kitépni téged hatalmas fájdalmat
okoz.

Ha most írnék neked, leírnám, hogy mint
fuldokló a vízben, kapnék utánad két kézzel, görcsösen beléd
kapaszkodva, hogy élhessek még - általad, érted.

Ha most írnék
neked, leírnám, hogy minden távolság ellenére közelebb voltál hozzám,
mint bárki más az életemben, és ez talán sokáig nem...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  9 Aug 2010 22:05:34 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Müller Péter]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427534/muller_peter]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ha valakinek párkapcsolati gondja van, soha sem azt nézem, ki csalt meg, s kit, s hogy mennyire mély közöttük a szakadék, hanem azt, hogy van-e ereje annak, aki tisztábban lát, megemelni a másikat, vagy ott tartanak már, hogy ő is zuhan vele. Számomra ez jelenti egy kapcsolat végét. Az ugyanis már nem szeretet, ami bukásra kényszerít. Lehet szenvedély, bármiféle lelki, vagy érzéki örvény, lehet...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Aug 2010 21:48:12 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Müller Péter: A megbocsátás]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427532/muller_peter_a_megbocsatas]]></link>
  	   <description><![CDATA["Én is gyógyulatlan sebeket hurcolok magamban. 
Jó lenne megbocsátani. 
Csakhogy ez elsősorban nem azon múlik, hogy a másikkal, azzal, aki 
megbántott, megsértett, megalázott, megvert mit teszek. 
Mert ez már csak következmény. 
A nagy kérdés, hogy a sérelmemet önmagamban hogyan intézem el. 
A seb ugyanis bennem fáj: én vagyok megverve, megsértve megalázva. 
Amikor a nekem okozott sérelm...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Aug 2010 21:46:00 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Márai Sándor]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427457/marai_sandor]]></link>
  	   <description><![CDATA[&ldquo;Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet. Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal mászkálj a földi tereken, lehorgasztott fővel, az élet és minden tünemény reménytelen mulandóságán elmélkedve, a tűnő örömök fantomjai ut...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Aug 2010 14:47:52 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Wass Albert]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427456/wass_albert]]></link>
  	   <description><![CDATA["Az ember önmagában képtelen arra,
hogy maradandóvá tegye az élet szépségeit.
Hogy megfogja és kiértékelje azt, ami az életben szép,
jó, kellemes és megnyugtató.
Nem mintha nem látná meg.
Meglátja, csakhogy nincs mit kezdjen vele.
Legalább két ember együttes érzése kell ahhoz,
hogy a szép szép legyen, s az öröm öröm."]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Aug 2010 14:47:02 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Müller Péter]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427455/muller_peter]]></link>
  	   <description><![CDATA[Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!" ... Mi ez?! ... Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ... Nem kellett volna kimondani! Nem keveseb...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Aug 2010 14:46:17 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Stepanie Dowrik]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427453/stepanie_dowrik]]></link>
  	   <description><![CDATA["Az ember könnyen megjegyzi, ki bántotta meg.
Sokkal nehezebb - és sokkal szeretettelibb - azt felidézni, 
mit tanult abból, hogy túlélte ezt a bántást és hogy továbblépett."]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Aug 2010 14:45:24 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Radnóti Miklós: Két karodban]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://kismocsok.blogter.hu/427452/radnoti_miklos_ket_karodban]]></link>
  	   <description><![CDATA[Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  8 Aug 2010 14:44:32 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
